Könyvfesztivál élménybeszámoló - Először íróként


A Könyvfesztivál minden napjának megvan a maga varázsa: Csütörtök, péntek és vasárnap viszonylag kényelmes lődörgés a standok között, lecsapva az akciós könyvekre, szombaton pedig hömpölygés a tömeggel, és örülsz, ha éppen odaférsz a népszerűbb kiadók kínálatához.

Egyik ismerősöm meg is jegyezte szombaton: „Még hogy az emberek nem olvasnak! Egy könyves rendezvényen szinte moccanni sem lehet!”

Számomra ez volt az első alkalom, hogy mind a négy nap részt vettem a Könyvfesztiválon, eddig többnyire csak egy-egy (általában pénteki) napot céloztam meg.

Ekkora izgalommal pedig sosem léptem még be a Millenáris B épületébe, hiszen végre könyv formájában vehettem kézbe a regényem, amin már konkrétan évek óta dolgoztam.


Az Első

Ha saccolnom kell, nagyjából tizenöt évesen határoztam el, hogy könyvet akarok írni. Így, húszas éveim vége felé járva szinte már sokkoló volt az érzés, hogy ott az az óriási Könyvfesztivál, ott a rengeteg stand, könyvektől roskadozva, és az egyik könyv az enyém, a drágaszágom! (Igen, nyugodtan el lehet képzelni Gollam hangját és megszállott tekintetét.)


Mindenkinek, aki „írogat”, csak azt tudom mondani, hogy ne hagyja veszendőbe a dolgot, csak írjon, írjon! Akár hozzám hasonlóan, tíz évig írjon olyanokat, amik talán sosem fognak napvilágot látni, mert aztán ha „egyszer csak” az egyik ott pihen a Könyvfesztivál egyik polcán, az olyan érzés, ami megéri az összes nyűglődést.

Dedikálás

Egyértelműen ez volt a Könyvfesztivál legizgalmasabb pontja számomra. Hányan fognak jönni? Egyáltalán le fogom tudni írni a nevem? Mi lesz, ha valakinek véletlenül elírom a nevét? – Aki jól ismer, az tudja, hogy bármiből képes vagyok problémát gyártani.

A hivatalos dedikálás előtt csütörtök-pénteken már volt szerencsém jó pár könyvet dedikálni, így mire szombaton az asztalhoz ültem, már egész rutinosan ment a dolog. Nagyon szívesen megnézném, hogy alakult az írásképem a legelső dedikált könyv és a Könyvfesztivál utolsó dedikált könyve között. Sosem írtam még le ennyiszer a (nem éppen rövid) nevem.



Találkozás ismeretlen ismerősökkel

Nagy öröm volt, hogy a dedikálásra sok barátom és családtagom eljött, de legalább akkora lelkesedéssel fogadtam azokat is, akikkel eddig még csak molyon tartottam a kapcsolatot. Mindig hihetetlenül fellelkesültem, amikor valakiről megtudtam, hogy valójában már akár hat éve követem molyon. Jó volt arcokat párosítani a felhasználói nevekhez, profilképekhez.

Egyik ilyen élmény Papp Dórával való találkozásunk, akit már vállalhatatlanul sok évvel ezelőtt is faggattam a könyvkiadás rejtelmeiről. Most végre váltottunk pár szót személyesen is, majd Gabriella Eld társaságában róttuk le MCR és Gerard Way iránti tiszteletünket egy fangörlös szelfivel.


Főnix stand (a Fumax szomszédságában)

Elsőkönyves élményeimen még nagyobbat lendített a B65-ös standnál uralkodó hangulat. Introvertáltságomnak esélye sem volt kibontakoznia (illetve magába fordulnia), egy pillanatig sem éreztem magam "kívülállónak", inkább olyan érzés volt, mintha egy nyüzsgő családi esemény közepébe csöppentem volna.

Néhány szót ugyan már régebben is váltottam Gabriella Elddel, Vivien Holloway-jel és Holden Rose-zal, de most aztán bőven volt időm az írótársakat jobban is megismerni. Az eddig csak molyos kommentekből ismert Bleeding Bride is elkápráztatott a belőle áradó hihetetlen mennyiségű energiájával.


A. M. Aranth-tal bőven diskuráltam az utóbbi hónapokban a Poison of Love szerkesztése kapcsán, szerintem neki is megkönnyebbülés volt végre nyomtatott formában látni a szöveget. (Na meg próbálta folytatni a Lord of Lostra térítést, az biztos, hogy én már hűséges követőjük leszek.)

Plusz végre azt is megtudtam, kik lapulnak a Prológus és Doodle Time Magyarul oldalak mögött.

Gyere, Könyvhét!

A Könyvfesztivál élményeit többék-kevésbé kipihenve és feldolgozva, lélekben már a következő nagy könyves eseményre készülök. Naiv optimizmussal még az is megfordult a fejemben, hogy hátha idén végre megtörik a "ha Könyvhét, akkor szakadó eső" átok.

De ha esik, ha fúj, ha rekkenő hőség lesz, a Könyvhéten találkozunk! ;)


Ui.: A Poison of Love 1. fejezete továbbra is elolvasható, letölthető, ha érdekel, milyen könyvről hadoválok itt néha. :D


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Itt is firkálok! - Első könyv, első blogbejegyzés

Öt indok, amiért olvasd el! - Szabó Magda: Abigél könyvajánló

Kettős karácsony: A megtört (Poison of Love novella)